2010. április 18., vasárnap

Szilda

Sziasztok!

Két éve tértünk át a vegán életmódra, egyik napról a másikra. Két napos pánikomat a kihívások iránti szenvedélyem, és a tanulás iránti vágyam küzdötte le. Minden kikerült a konyhámból, amik addig számomra az alapelemeket jelentették. Mára új dolgok vették át a tojás, margarin, tejszín, sajt tej, vegeta helyét a polcokon. Malom, gabona, hüvelyesk, olajos magok, tésztagép. A sok sok különleges csemege mindig lenyűgözi a hozzánk vendégésbe érkezőket, és garantált, hogy az első fél órára kipipáltuk a beszélgetés témáját.

Az ok nagyon prózai volt. Gyógyszerek nélkül szerettünk volna megszabadulni párom magas vérnyomásától, és koleszterinszintjétől. Akkor született meg első fiacskánk, aki a felelőségvállalás teljesen új oldalát mutatta meg. Felismertük a példamutatás értékét, és szerettünk volna biztosak lenni abban, hogy a tudásunk szerinti legjobbat látja tőlünk Olivér étkezés, egészség, életmód területén is. Hamar rájöttünk, hogy eddigi életünkben semmit nem tanultunk ezekről a dolgokról, így tudásunk legjava sem éri el azt a szintet, ami egy gyermek egészséges neveléséhez elegendő lenne. Elkezdtünk ennek megfelelően tanulni, hanganyagok, életmódtábór, főzőkörök, könyvek. Tóth Gábor, Wolfgang Köbel, és az Adventista közösség voltak nagy nagy segítségünkre, és mai napig hívhatok bárkit akár egészségügyi, akár főzési problémával, és azonnali segítségre számíthatok. Új értékek, új gondolatok költöztek az életünkbe, amik egyfelöl sok konfliktust is jelentenek a környezetünkkel, másfelől a látványos változások, amik testi, lelki szinten megmutatkoznak az életünkön mára, vitathatatlanok.
Fiacskánk remekül fejlődik, a nagyszülők által aggódásra okot adó étrend mellett. Eddig lázcsillapító, és antibiotikum nékül küzdöttük le az összes "támadót". Férjem egészségi állapota tökéletes, lefogyott koplalás nélkül 25 kilót, és példa értékű vérképpel büszkélkedhetek második babánk várásának 22. hetében. Jól vagyunk! :)

A legfontosabb kérdés, ami felmerül bennünk, hogy hogyan fogja egyszer Olivér elhinni, hogy a tej az alapvetően nem porból készül shakerben, ahogy nálunk minden reggel... de megoldjuk!
A mi csoportunk első vendéglátójaként már készül a menü a fejemben, és a csomó a gyomromban, bár annak már nem jut sok hely egy baba mellet :), de az biztos, hogy lelkesen várom kis csapatunkat az első találkozóra!

2 megjegyzés:

  1. Szilda, mi meg lelkesen megyünk majd!
    És nagyon éhesen, úgyhogy ne aggódj, bármit készítesz megesszük! :-)

    VálaszTörlés
  2. hát azért igyekszem majd:D De nagyon várlak Titkeket!

    VálaszTörlés