2010. április 19., hétfő

Siccike

Siccike vagyok, a Vegagyerek blog szerzője, melyet 2,5 éve indítottam az útjára azzal a céllal, hogy összegyűjtsek minél több információt a vegetáriánus gyerekek táplálásával kapcsolatban, segítséget nyújtva így esetleg más vega anyukáknak is.
18 éves koromban, közel 20 évvel ezelőtt (juj, de durva, tényleg ilyen régen! :)) vettem részt egy Agykontroll tanfolyamon, ahol megismerkedtem a Testkontroll módszerrel. Az azonos című könyv elolvasása után azonnal abbahagytam a tehéntej fogyasztását és azóta sem ittam magában egy csepp tejet sem. :) A tej mellett felhagytam akkor a hús, a tojás és az összes tejtermék fogyasztásával is. Kb. 2 évig ettem akkor így, majd a tejtermékek (a tej kivételével) és a tojás visszaszivárogtak lassan az étkezésembe. Aztán néhány év elteltével időnként (úgy évente 2-3 alkalommal) ettem egy-egy szelet húst. Majd több évig megint semmi hús. Aztán ettem néha egy kis halat. Utána megint semmi hús. Így ment ez 5 évvel ezelőttig, amikor várandós lettem a kisfiammal és már tudatosabban kezdtem figyelni a vegetáriánus étkezésre (addig a "puding-vegetáriánusok" közé tartoztam, akik csak húst nem esznek, de túlzottan azért nem figyelnek a kiegyensúlyozott vega étkezésre:-)). Az első terhességet még lakto-ovo vegaként éltem meg.
Kisfiam azonban nagyon korán (már 3 hónapos korában) allergiás lett, így hamarosan el kellett kezdenünk a tejmentes diétát is. Ezzel egyidőben nekem is nagyon sok emésztési problémám volt, ezért egyértelmű volt, hogy már csak a gyerekkel való szolidaritásból is a férjemmel együtt ugyancsak követtük a tejmentes diétát. Az emésztési problémáim rendeződtek, a nem kevés allergiám pedig viszonylag "karbantartható" szintre került.
A már tudatos reform konyha követése révén lassan a tojás is elmaradozott a konyhából.
A második terhességem 2 évvel ezelőtt már vegán étkezéssel kezdtem, és vittem is végig, teljes sikerrel és biztonsággal. :)
A férjem húsevő, és a kapcsolatunk kezdetén még készítettem itthon húsos ételeket, az elmúlt 2 évben azonban már az etikai okok is egyre erőteljesebben és meghatározóan felszínre kerültek a vegaságom terén, egyre nehezebben és egyre ritkábban készítettem húst. Mostanra kb. max. évi 1-2 alkalommal... (ez pedig már okoz némi feszültséget a családon belül az utóbbi időben, de nem jutottam még dűlőre saját magammal a témában, merre vegyek kanyart... csak az a biztos, hogy én nem eszem húst! :)
Az apai minta hatására (is?) azonban a kisfiam mára már egyértelműen húsevővé vált.
Most 19 hónapos kislányunk 15 hónapos koráig vegán volt, azóta néhány alkalommal kapott tojást és halat, bár az utóbbit nem igazán szívlelte meg. Mivel apa és a tesó húsevők, nem tudom kislányom vegasága meddig lesz tartós....
Én olyan helyzetekben, amikor nagyon nehezen lehetne csak megoldani a vegán étkezést (pl. vendégség, étterem), néha fogyasztok tejtermékes, esetleg nagyon ritkán tojásos ételeket, otthon tejmenetes diétát tartunk továbbra is.

A "Tofu a tortán" játék nagy kihívás a számomra, mert rendesen rá tudok stresszelni a vendégséges alkalmakra, de a jó buliból semmiképp sem akartam kimaradni! :) Remélem, azért mind a vendégeink, mind én túléljük majd azt az alkalmat! :))))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése