Elsőre úgy tűnhet a leghálásabb szerep egy ilyen játékban legutolsó vendéglátónak lenni. Egy ideig ezt gondoltam én is... Mikor azonban sorra következtek egymás után a vacsorák Veránál, Katánál és Bettyónál egyre jobban és jobban elbizonytalanodtam... A gyönyörű terítés, a kedves vendéglátás, no meg a fantasztikusan finom ételek: azt éreztem, nagyon kicsi vagyok a feladathoz.
Június 30-án túlestem a legutolsó vizsgámon is és tudván, hogy július 24-e az én "Tofu a tortán" napom, nagy lendülettel vetettem bele magam a receptkeresgélésbe. A koncepciót illetően biztos voltam abban, hogy - a nagyon meleg nyár miatt - könnyű ételeket szeretnék tálalni, olyanokat, amiket nem forrón, inkább szobahőmérsékleten vagy hidegen célszerű fogyasztani, mindenképpen legyen benne saláta, valamilyen nyers fogás és friss, szezonális alapanyagokból készüljön el. A menü tervezgetését illetően minden "bejött", amit a lányok mondtak: amikor azt hittem, már megvan, kiderült, hogy mégsem, mert mindig találtam valami mást, valami jobbat, odaillőbbet, s többször átalakítottam fejben az egészet. Mígnem egyszer azt éreztem: igen, ez az! Most tényleg megvan!
"Főzős napomat" megelőzően kipróbálgattam a recepteket, s bár jónak ítéltem őket, vendéglátói izgalmam nem csökkent. Először láttam vendégül vegetáriánusokat (ráadásul olyanokat, akik nagyon ügyesek és kreatívak a konyhában), először volt "igazi" vendégség kis, saját lakásomban, s életemben először készítettem komplett háromfogásos ételsort... Fél 11 körül kezdtem főzni és háromnegyed 7-re lettem készen, no, ekkor már tényleg nagyon izgultam. De izgalmam feleslegesnek bizonyult!
Kellemes és szívet melengető estét töltöttünk el együtt, a vége felé azzal a különös érzéssel, hogy itt most valaminek vége, ugyanakkor örültünk is, hogy a részesei lehettünk. Ez így nem mondatott ki, de így éreztem...
Kimondhatatlanul jó érzéssel töltött el, hogy a lányoknak ízlettek az ételek, s úgy, s olyanra sikerültek, ahogyan elképzeltem.
Köszönöm szépen -ismételten - Verának, Katának és Bettyónak a szép estét és a csodás ajándékokat (egy mennyei illatú szappant hozzáillő tartóval és egy bögréből és kis tányérból álló reggeliző szettet), amivel megleptek!
Adéle vacsorája
Előétel:
Bazsalikomos sült paradicsom leves
Főétel:
Zöldséges rétesbatyuk vegyes zöld és friss gombasalátával
Desszert:
Meggyfagyi mákhabbal
(Dolce Vita receptje nyomán)
(Dolce Vita receptje nyomán)
Ital:
Sárgabarackos-narancsos üdítő kakukkfűvel
Gyömbéres-mentás limonádé
Sárgabarackos-narancsos üdítő kakukkfűvel
Gyömbéres-mentás limonádé
A menü csodás volt, köszönjük még egyszer!! Amint megérik a kellő mennyiségű paradicsom a kertemben, első dolgom lesz megcsinálni a levesed :o)
VálaszTörlésUi.: A fotók így nem igazán élvezhetőek, szerintem jobbíts rajta kicsit! :o)
Csak csatlakozni tudok Katához! Minden fenséges volt és nagyon jól éreztük magunkat!!!
VálaszTörlésRészemről nem fontos azt a közös képet felnagyítani, hacsak nem akartok egy rózsaszín bálnában gyönyörködni... :()
VálaszTörlésÉs igen, nagyon jó kis este volt, fantasztikus kajákkal!!! Köszönöm :)))
VálaszTörlésLányok, egészen zavarba hoztok... :)
VálaszTörlésKata, igyekszem minél előbb feltenni a recepteket. ;)
A képekkel próbáltam trükközni, de sajnos mivel vsz. elég kicsi az "eredeti" felbontás, emiatt, ha nagyítok rajta, teljesen elmosódott lesz vagy talán az én képszerkesztőmmel vagy gépemmel nemigazán kompatibilis a formátum, nem tudom... :( de az első verziót gondolom reálisnak.
Adél, a Picasaból eredeti méretben töltsd le Bettyó fotóit, akkor nem lesz gond! :)
VálaszTörlés