Frutti élménybeszámolója

Tádám!Végre elérkezett az én napom is.Nagyon nehezen tudtuk összehozni a lányokkal ezt a találkozót nyaralás,költözés,tábor,suli és egyéb elfoglaltságok miatt.Sajnos Anyukámnak a héten már dolgoznia kellett,így a három és fél éves ördögfiókámat csak csütörtök délutántól tudta vállalni.De mivel nem idegeneket,hanem a BARÁTAIMAT vártam,ezért nem is izgultam egy cseppet sem,és még az sem tudott kibillenteni a nyugalmamból,hogy a csicseriborsós avokádó krémhez vásárolt avokádó nem puhult meg,így elmaradt a délutáni nassolni való,és a baleári padlizsán szendvics elkészítésére sem jutott időm.De szerencsére elég volt az elkészített étel,és a társaság most is,mint mindig remek volt.Meg is beszéltük,hogy mi nem adjuk egymást.Ha folytatódik a tofu a tortán új sorsolásokkal,abban mi már nem veszünk részt,ellenben minden hónapban találkozunk,együtt főzünk vagy csavargunk,de ezt a szuper barátságot nem hagyjuk veszni:)

Emi érkezett először Szegedről,kislányával Vikivel.Kigurultam értük a hév megállóba,hogy ne kelljen fél órát gyalogolniuk.Mire visszaértünk már a kapuban állt Szilvi és Kriszti is.Szuper volt az időzítés.Kaptam a lányoktól egy tutiszupi karkötőt és füstölőt,és még Marcipánt is meglepték egy kisautóval:)Nagyon jól telt a délután.Vikike alig tudta kivárni,hogy Marcit áthozzák Anyukámék.Sajnos Szilviéknek ma kicsit korábban el kellett indulniuk,nem a megszokott késő estébe nyúló találka volt, de mi Emivel még traccspartiztunk este.

És akkor íme a menü:

Welcome drink :

Málnás sárgadinnye turmix  

Leves: 

Mexikói gombaleves

Főétel:

Kesudiós paella

Saláta:

Spanyol saláta

Deszert:

Tejberizs fagylalt málnaöntettel

Italok:

Citromfüves mentaszörp

Capuccino

Vacsora Siccikénél - 3. rész (Receptek)

Fotó: Szilda

Az olaszos menü, előétel után következő fogása természetesen tésztaétel kell, hogy legyen!:-)

Ez nálunk is így volt, viszont ez a fogás lett az est mélyrepülése számomra...:-(

Az igazán házias olasz háziasszony mindenképpen otthon készíti a tésztát, saját kezűleg. Na, gondoltam, én is nekifutok, úgyis már régóta szerettem volna kipróbálni a házi tésztagyúrást. Hááát, nem ártott volna előre letesztelni (be is terveztem, csak kifutottam az időből...).

Nem kis utánajárással sikerült végre beszereznem igazi (?), durumtészta gyártásához szükséges durumlisztet (ebből teljes kiőrlésűt végleg nem sikerült levadászni...).

Csak hát azt nem kalkuláltam bele, hogy ez a liszt eléggé megdagad, ezért igen vékonyra kell nyújtani. Így mire a kifőzésre került a sor, szinte csokornyakkendő méretű, igen vastag masnitészták kerültek ki a fazékból....:-(

A tésztafogás receptje ismét csak Concitától származik. A tésztára került feltéttel szerintem nem volt gond, finomra sikeredett, a padlizsánban felszolgálás is jó ötletnek bizonyult.

A tészta alap recepjét az olasz Veganblogról vettem (ott jó kis fázisfotók is találhatóak) egy olyan lánytól, aki nagyon gyakran gyúr otthon tésztát, és szerinte ez elronthatatlan ! Én azért ezt könnyen felül tudtam írni...:-)))

Mindenesetre nem szegte mégsem teljesen kedvemet, hanem új kihívásként szeretnék idővel majd tésztakészítő gépet is beszerezni.:-)

Szamócának ehhez a fogáshoz kukoricalisztből készült gluténmentes tésztát vettem, és ezúttal szerintem ezzel ő kivételesen jobban járt, mint mi.:-))

Roppanós zöldségekkel kevert házi készítésű masnitészta padlizsáncsónakba töltve
Hozzávalók (4 főre):

A tésztához

500 g durumliszt

250 ml meleg víz

A lisztet összegyúrjuk a vízzel addig, amíg elég kemény, de ugyanakkor rugalmas állagú lesz. Lefedjük folpakkal és kb. fél órát pihentetjük. Utána a tésztát sodrófával vékonyra(!) kinyújtjuk, és olyan széles csíkokra vágjuk, amilyenre a  rácsos linzertorta díszítését is szoktuk. A csíkokat derelyevágóval kb. 6 cm széles kis téglalapokra vágjuk, majd a közepüket ujjal összecsippentjük. Bő, sós forró vízbe dobjuk és közvetlenül tálalás előtt kifőzzük.

Megjegyzés: a tésztát a fogyasztás előtti napon is elkészíthetjük és kifőzésig konyharuhával letakarva tálcán, vagy nyújtódeszkán tároljuk, lehetőleg hűvös helyen.

A zöldséges feltéthez:

2 közepes-nagyobb padlizsán

2 sárgarépa

2 cukkini

10-12 db koktélparadicsom

olívaolaj

só, bors
metélőhagyma
egy nagy csokor petrezselyem

Megmossuk az összes zöldséget. Hosszában félbevágjuk a padlizsánt, és egy késsel bemetszük a szélétől kb. 1 cm-re, majd egy kanállal kivájjuk a belsejét, amit felkockázunk. Kis olajban megpirítjuk a padlizsánkockákat, sózzuk-borsozzuk. A kivájt padlizsánfeleket meglocsoljuk kis olajjal, majd betoljuk a 250 fokra előmelegített sütőbe és puhára sütjük.

Eközben gyufaszál vastagságúra vágjuk a cukkinit és a répát. Beletesszük a serpenyőbe, amiben a padlizsánkockákat pirítottuk és leheletnyi olajat aláöntve, megsózzuk, kicsit megpirítjuk. Az elkészült zöldségeket összekeverjük egy tálban. A koktélparadicsomot felaprítjuk, sóval, olívaolajjal, a metélőhagymával, a petrezselyemzölddel és borssal ízesítjük. Kb. 15 percig pihentetjük, hogy összeérjenek az ízek, utána elvegyítjük a főtt és a nyers zöldségeket.

Bő, forró sós vízben kifőzzük a tésztát, elkeverjük a zöldségekkel és megtöltjük a padlizsáncsónakokat.

Vacsora Siccikénél - 2. rész (Receptek)

                                                                  Fotó: Szilda

Aperitiv
Szerintem nagyon finomra sikeredett ez a kombináció!:-) Jól behűtve isteni!:-)

Sárgadinnyés - uborkás koktél
Hozzávalók (4 főre):
1 sárgadinnye
500 g uborka
koriander (lehetőleg friss, de őrölttel is működik)
agave szirup (elhagyható)

A sárgadinnyét kimagozzuk, lehámozzuk, a húsát feldaraboljuk. Az uborkát meghámozzuk, ugyancsak feldaraboljuk. Mindkét összetevőt gyümölcs centrifugán átpréseljük, majd ízlés szerint apróra vágott friss korianderrel, vagy egy csipet őrölttel ízesítjük. Jól behűtjük, talpas koktél poharakba töltjük, a poharat uborkaszelettel és egy kis friss korianderrel (vagy petrezselyemzölddel) díszítjük.

Megjegyzés: azóta újból elkészítettem, de az első alkalomhoz képest nem sikerült olyan igazán édes sárgadinnyét kapnom hozzá. Így egy kis agave sziruppal édesítettem a gyerekek miatt, de ez teljesen elhagyható...

Alapötlet: dr. Oetker: Koktélok

Előétel

Ez a recept egyike azoknak, amiket Concita a kedvemért kitalált (egy picit módosítottam, mert a kapribogyót nem szeretem, így azt nem tettem bele).:-) Már többször szerepelt családi vendéglátások alkalmával is, és mindig nagy sikert aratott! Igazi hűsítő, könnyed nyári fogás!

Nagy élmény volt számomra látni, ahogy Szildáék vegán csemetéje hatalmas lelkesedéssel tömte a szájába a nyers zöldséges falatkákat.:-)
A szójajoghurt ilyen hosszabb lecsöpögtetésével igen finom görög joghurt-jellegű alapkrémet nyerhetünk!
A falatkákhoz kukoricás korongokat tálaltam ropogtatnivalóként, amik Szamóca kedvéért gluténmentesen készültek. Eredetileg egy édes recept volt, azt dolgoztam át sós verzióra. A zöldségfalatkák nélkül a szójajoghurtos krém kiválóan megállja a helyét mártogatósként is a kukoricás korongok mellett!

Nyers zöldségfalatok zöldfűszeres és aszalt paradicsomos szójajoghurt krémmel
Hozzávalók (6 főre):
8 db vékonyabb sárgarépakarika
8 db koktélparadicsom, aminek kicsit levágjuk az alját, hogy jobban megálljon, és kicsit a tetejét
8 db retek, aminek ugyancsak levágjuk kicsit az alját, és tetejét is
görögös szójajoghurt (amit kb. 15-20 ek. natúr szójajoghurtból készítünk - elfelejtettem lemérni dl-ben, bocsánat!)
6 db aszalt paradicsom, egészen apróra felvágva
egy jó nagy marék petrezselyemzöld, finomra aprítva
bazsalikom levelek
metélőhagyma
1-2 csipet sáfrány
citromlé
só

1 nappal korábban (de akár 2-3 nappal korábban is, akkor  még sűrűbb krémet kapunk) elkezdjük elkészíteni a görögös szójajoghurtot: egy finom szövésű fémszűrőt kibélelünk két réteg papírtörlővel, a szűrőt egy tál fölé állítjuk, beleöntjük a joghurtot, pl. egy tányérral letakarjuk, és betesszük a hűtőbe csöpögtetni. Min. 24 múlva kicsöpög a joghurtból a savós rész és egy nagyon finom, könnyű krém marad meg a papírtörlőn.
A joghurtkrémet 2 egyenlő részre osztjuk, és az alábbiak szerint ízesítjük:
Zöldfűszeres krém: a joghurtot citromlével, petrezselyemzölddel, metélőhagymával, mozsárban széttört sáfránnyal, és egy csipet sóval ízesítjük. A zöldségek tetejére halmozzuk, kis petrezselyem levélkékkel díszítjük.
Aszalt paradicsomos krém: a joghurtot elkeverjük a felaprított aszalt paradicsommal, petrezselyemzölddel és sóval ízesítjük. A zöldségekre kanalazzuk, kis bazsalikom levélkékkel díszítjük.

Sárgarépás - kukoricás korongok (gluténmentes)
Hozzávalók (kb. 2 sütőtepsi mennyiséghez):
250 g kukoricaliszt
100 g reszelt sárgarépa
20 g őrölt lenmag
1 cs. foszfátmentes borkő sütőpor
60 ml kukoricacsíra olaj
270 ml víz
só

Előmelegítjük a sütőt 200 fokra. Először összekeverjük a száraz hozzávalókat, majd hozzáadjuk a reszelt sárgarépát, az olajat és lassanként a vizet. Jól összekeverjük (javasolt megkóstolni a tésztát, hogy kellően sós-e!), majd két kanál segítségével kisebb korongokat formázunk a sütőpapírral bélelt tepsire (érdemes belekalkulálni, hogy a beletett sütőpor miatt növekedni fog a tészta). Betoljuk a tepsit a forró sütőbe, és 15-25 perc alatt (sütő függő is) jó ropogósra, arany színűre sütjük.

Vacsora Siccikénél - 1. rész (Élménybeszámoló)

                              

Még július végén volt, amikor csapatunk utolsó vendéglátójaként rám került a sor a 'Tofu a tortán' játék befejezésében.

Ezen a találkán sajnos Zizi családi elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni, így hárman maradtunk - volna.:-)

Szilda 9. hónapos kismamaként a szülés előtt 3 héttel már nem nagyon utazgatott egyedül Budapesten kívülről, Szamócát pedig ugyancsak a férje hozta volna kocsival szintúgy messzebbről, így aztán gondoltam egyet, és össznépi vacsorát szerveztem, férjestül-gyerekestül.:-) Szerintem, nem bántuk meg!:-)

A vendégektől a csoportunkban "hagyománnyá" vált orchideát, illetve egy doboz kekszet és egy vörös teát kaptam. Köszi Lányok, ezúton is!:-)

A felkészülésem nem volt teljesen problémamentes, mert mint ahogy pl. az én kérésemre szerveztük hétvégére a találkát, hogy a férjem a gyerekekkel házon kívüli programot tudjon szervezni aznapra, naná, hogy persze Férjnek pont az évben azon az egy szombaton kellett bemennie dolgozni... És naná - csakhogy Murphynek igaza legyen:-)) - nagyszülő se ért rá aznap vigyázni a gyerekekre. Így a vendégek érkezése előtt 1 órával bezárólag főként a 2 + 4 évessel "közösen" kellett felkészülni a sokfogásos vacsorára (ennek meg is lett néhány számomra nem túl örömteli eredménye, de erről majd később...:-)).

Csatlakozom pl. Adélehez, Verához és a többiekhez is, akik szintúgy gondolták:-), hogy valóban a legmunkásabb feladat a menü összeállítása!! A játék ugyebár márciusban indult, így kerek 4 hónap állt rendelkezésemre, hogy kitaláljam, mit is főzök, néhány nappal a vacsora előtt azonban még mindig nem volt kész menüm!:-))

Azt elég gyorsan sikerült eldöntenem, hogy olaszos menü lesz, mert akárhonnan is néztem, én csak az olasz konyhában érzem a leginkább otthon magam.

Első körben azt találtam ki, hogy írok az olasz 'Veganblog'-on az egyik szuper kreatív szerzőnek, Concitanak, hogy segítsen nekem összeállítani egy igazán olaszos vegán menüt. Concita olyannyira segítőkész volt, hogy az előételtől a desszertig kitalált, lefőzött, majd lefotózott és le is írt nekem egy teljes olaszos vegán menüsort! Ugyanakkor viszont kedvesen "meghagyta" azt a választási lehetőséget is, hogy ha valami miatt mégis változtatni, esetleg teljesen mást főzni szeretnék, akkor nyugodtan tegyem meg!:-)

Erre szükség is volt, mert időközben Szamóca egészségi okok miatt gluténmentes diétát kezdett, és hát mivel az én fiam pedig tejallergiás, szívügyemnek tartottam, hogy egy ilyen különleges alkalomból - mint a 'Tofu a tortán' játék-, hozzánk érkező vendég ne érezze kirekesztettnek magát! Ugyanakkor viszont olaszos menü gluténmentesen?! Hű, megvallom, nem volt egyszerű, de valahogy összehoztam (bár igaz, a desszertnél nem maradt már külön gluténmentesre kapacitásom...:-(!

A készülődést igyekeztem már előző nap jórészt megkezdeni, hogy másnapra a gyerekekkel közösen minél kevesebb munka maradjon.:-) Hát igen, így éjjel 2-kor még tésztát gyúrtam (na, ennek is meglett az eredménye...:-(, és másnap is volt mit tenni, de azért nagyjából sikerült időre elkészülni.:-)

És hát az egyik legnehezebb feladat volt számomra úgy megszervezni a fogásokat, hogy időben, megfelelő hőmérsékleten, és minél gyorsabban kerüljenek az asztalra. Talán annyi előnyöm volt, hogy nyár lévén, főként hidegen és langyosan tálalható fogásokat terveztem be. De az a kupi, ami a konyhámban maradt...! Jujjjj!:-))) Még jó, hogy a teraszon tudtunk enni, így a konyhában mindent telepakolhattam!:-))

18h-kor kezdtünk a vacsorát, és 22h körül még bicajversenyt rendezett a 3 gyerek a kertben (a mi két + Szildáék tündéri 2 évese:-).

Összességében azt hiszem jól sikerült a vacsora, sok tapasztalattal lettem gazdagabb és a nem kis kihívások ellenére, örömmel szeretnék benevezni majd a következő körbe is!:-) Merthogy olyan jó érzés volt többek közt végre úgy elmenni vacsorázni, hogy 100% vegán és nagyon változatosan, nagyon finomakat ehettem!:-)

(ja, végül mi sem pontoztunk, mert valahogy nem is jött szóba, el is felejtettük, és különben is mindenhol olyan jókat ettünk...:-)

Ja, és persze mikor máskor merüljön le a fényképezőgépem, mint ilyenkor!:-(( Így az előétel utántól Szilda fényképeit láthatjátok majd!

És íme az én olaszos nyáresti vegán menüm

Aperitiv:

sárgadinnyés - uborkás koktél

sárgarépás - kukoricás korongok

Előétel:

nyers zöldségfalatok zöldfűszeres és aszalt paradicsomos szójajoghurt-krémmel

Első fogás:

roppanós zöldségekkel kevert házi készítésű masnitészta

padlizsáncsónakba töltve

Második fogás:

radicchio salátás kölesgombóckák

pesztós rizzsel rakott cukkini vegán mozzarellás kalapban

'peperonata' - olasz paprikalecsó

Saláta:

vegyes zöldsaláta (tölgy és 'lollo' salátából)

Desszert:

vaníliás 'semifreddo' - torta

Italok:

őszibarackos - citrusos hűsítő

hideg menta tea

vegán cappuccino

Vacsora Adéle-nál - 2. rész (Receptek)

Előétel

Bazsalikomos sült paradicsomleves

Hozzávalók (4 személyre):

- 1/2 kg paradicsom

- 2 gerezd fokhagyma, felszeletelve

- 1 vöröshagyma, cikkekre vágva (zsenge idei főzőhagymát használtam)

- növényi olaj

- 10-12 friss bazsalikomlevél

- 1 1/2 evőkanál cukor + ízlés szerinti mennyiségben az ízesítéshez (ropogós nádcukrot használtam)

- 6 dl zöldségleves (Alnatura bio zöldségleveskockából készítettem)

- só (himalaya sót használtam)

- frissen őrölt bors (színes, vegyeset használtam)

A sütőt előmelegítettem 200 fokra.

A paradicsomokat megmostam, keresztben félbevágtam és egy alufóliával bélelt tepsire helyeztem, vágott felükkel felfelé. A hagymacikkelyeket a paradicsomok között elrendeztem, rájuk/közéjük szórtam a fokhagymaszeleteket. A paradicsomok tetejét megszórtam cukorral, a paradicsom-hagyma kupacot sóztam, borsoztam, kevés olajjal meglocsoltam.Sütőbe toltam, 25 percig sütöttem. Hagytam kihűlni. Mikor már szobahőmérsékletűre hűlt a tepsi tartalma, a paradicsomokat megszabadítottam a héjuktól és a csumájuktól, majd a késes robotgépemben a sült hagymákkal pürésítettem.

Időközben felforraltam a zöldséglevest, hozzáadtam az illatos-fűszeres paradicsompépet, botmixerrel még egy kicsit megdolgoztam. Összerottyantottam. Ekkor mindenképpen érdemes megkóstolni, hogy szükséges-e még bele cukor, esetleg só vagy bors.Miután elzártam a leves alatt a lángot, hozzákevertem rusztikusra aprított friss bazsalikomleveleket. Szobahőmérsékleten tálalva a legfinomabb.Díszítés: fa nyársakra koktélparadicsomot, friss bazsalikomlveleket és teljes kiőrlésű lenmagos-diós kenyérkockákat szúrtam és a levesestálkákon elrendeztem.

Forrás: Nők Lapja Cafe/gasztro

Főétel

Zöldséges rétesbatyuk

Hozzávalók (16 batyuhoz):

- 8 réteslap (Naturgold bio tönköly réteslapot használtam, melyből 1 csomag 4 db 40x40 cm-es lapot tartalmaz, ebből tehát 2 csomag szükségeltetett)

- biomargarin (Rapunzel napraforgósat használtam)

- 1 nagyobbacska cukkini

- 1 nagyobb padlizsán

- 1/4-1/2 piros színű és ugyanennyi sárga színű kaliforniai paprika

- 2 szál újhagyma vagy 1/2 zsenge főzőhagyma

- 1/2 teáskanál só (himalaya sót használtam)

- 1/2 teáskanál szárított bazsalikom

- 1/4-1/2 teáskanál szárított kakukkfű

- kevés frissen őrölt bors

- kevés növényi olaj (nálam bio repce)

A töltelékkel kezdtem.A zöldségeket megtisztítottam, falatnyi hasábokra, a hagymát pedig apróra vágtam.Wok-ban közepes lángon kevés olajon megfonnyasztottam a hagymát, rádobtam a padlizsánt. Sóztam. A párolódáshoz aláöntöttem egy kevés vizet, folyamatosan kevergettem. Mikor a padlizsándarabkák már félpuhára párolódtak, hozzáadtam a cukkinit és a paprikát. A zöldségeket készre pirítottam. Mikor már majdnem készen voltak, frissen őrölt borsot tekertem rájuk és összeforgattam őket a fűszernövényekkel. Ilyenkor érdemes kóstolni, hogy elég sós-e a zöldséges elegy. Lehúztam a zöldséges keveréket a tűzről, hagytam kihűlni.

A rétesbatyuk úgy készültek, hogy nedves konyharuhán óvatosan félbevágtam a réteslapot, így egy 40x20 centis téglalapot kaptam. Hosszában félbehajtottam, a réteslapcsíkot megkentem olvasztott margarinnal. A lap aljára helyeztem kb. 1 evőkanálnyi tölteléket - ügyelve rá, hogy a kanálba minden zöldségből jusson -, háromszögalakban felhajtottam a lapot, majd a háromszögalakban való laphajtogatást addig ismételtem, amíg a réteslap végére nem értem (ezt sokkal bonyolultabb leírni, mint megcsinálni, a gyakorlatban nagyon egyszerű, voltaképpen "adja magát"). Vékonyan kiolajozott tepsire helyeztem a rétesháromszöget, a tetejét olvasztott margarinnal megkentem és egy kevés szezámmaggal megszórtam. Ezt még tizenötször megismételtem. Két sütőlemeznyi rétesbatyut kaptam. 180-200 fokos sütőben kb. 15 perc alatt sültek aranybarnára a batyuk.Szobahőmérsékleten tálaltam (az alább következő salátákkal).

"Vegyes zöld" saláta

Hozzávalók:

- 1 doboznyi - úgy emlékszem 10 dkg - madárbegysaláta

- 1 fej bordó tölgylevél saláta

- 2 nagyobbacska sárgarépa

- frissen facsart citromlé

- növényi olaj (nálam bio repce)

- két maréknyi fenyőmag, száraz serpenyőben illatosra pirítva

A salátákat megmostam, a tölgysalátát nagyobb darabokra tépkedtem, a madárbegy leveleket egyben hagytam, szerintem így szépek.A sárgarépákat megtisztítottam, nagylyukú reszelőn hosszú csíkokra reszeltem.A zöldségeket óvatosan, lazán összeforgattam, megöntöztem olajjal és citromlevet facsartam rá, ezekkel az ízesítőkkel is összekevertem. Szerintem gyönyörű a mélyzöld, a bordó és az élénk narancssárga színek kavalkádja.Tálaláskor pirított fenyőmaggal koronáztam meg.

Friss gombasaláta

Lényegét tekintve friss, nyers gomba marinálva, igazán izgalmas étel!

Hozzávalók (4-6 adaghoz):

- 1/2 kg vékonyra szeletelt gombafej (csiperkét használtam)

- 1 evőkanál apróra vágott friss snidling

- 1 evőkanál apróra vágott friss petrezselyem

- 1/2 kis kockákra vágott piros (kaliforniai) paprika

A pácléhez:

- 125 ml növényi olaj (nálam bio repce)

- 3 evőkanál frissen facsart citromlé

- 1 evőkanál fehérborecet

- 1 gerezd zúzott fokhagyma

- 1/4 teáskanál chilipor

- kevés só (nálam himalaya)

A gombaszeleteket tálba tettem.Egy kis edénykében összekevertem az olajat, a citromlét, az ecetet, a fokhagymát és a chiliport. A páclét a gombaszeletek tetejére öntöttem, óvatosan összekevertem. az edényt lefedtem, majd pácolódni hagytam. Időnként átkevertem.A recept 2-3 óra pácolódási időt írt elő, én ezt készítettem el legelőször, így tkp. egész nap pácolódott. Tálalás előtt 1-1 1 /2 órával, megkóstoltam, hogy igényel-e és ha igen, mennyi sót, enyhén sóztam, hozzáforgattam a paprikát, a petrezselymet és a snidlinget.Hidegen tálaltam.

Forrás: Vegetáriánus ételek (Magyar Könyvklub)

Desszert

Meggyfagyi mákhabbal

Dolce Vita receptjén annyit módosítottam, hogy az abban szereplő állati eredetű hozzávalókat növényire cseréltem. Ill. elegendőnek bizonyult fele annyi fagyi, az eredeti receptben szereplő habmennyiséghez.

Hozzávalók (4 személyre):

A fagyihoz:

- 25 dkg friss magozott meggy

- 1,5 dl növényi tej (zabtejet használtam)

- 1 dl habbá verhető növényi tejszín (Soyatoo szójatejszínt használtam)

- 4 púpos teáskanál bio nádporcukor

A habhoz:

- 20 dkg nádporcukorral darált mák (nálam 2/3-1/3 arány a mák javára)

- 4 dl habbá verhető növényi tejszín (Soyatoo szójatejszín)

A meggyet megmostam, kimagoztam.Késes robotgépben pürésítettem a tejjel, a tejszínnel és a cukorral. Fagyálló dobozba öntöttem, óránként habverővel alaposan átkevertem. Kb. 5-6 óra alatt kellemes állagúra fagyott.Tálalás előtt a cukros mákot hozzáadtam a szójatejszínhez és krémes habbá vertem.A tálaló tálka aljára simítottam a mákhabot, ráültettem egy nagy gombóc fagyit, aminek a teteje is kapott még egy pöttyintésnyi habot. A hideg, fanyar meggyfagyi és az emellett már-már "meleg" buja, lágy, édes mákhab valóban zseniális kombináció!

Forrás: Meggyfagyi mák habbal

Ital

Sárgabarckos-narancsos üdítő kakukkfűvel

Hozzávalók (2 literhez):

- 1 db narancs (biót használtam, hiszen héjastul megy az italba)

- 4-5 db friss sárgabarack

- 4-6 friss kakukkfűágacska
- 1/2-3/4 liter 100%-os narancslé (alacsony savtartalmú verziót választottam)

- kb. ugyanennyi tiszta víz vagy szénsavmentes ásványvíz

A narancsot megmostam és vékony karikákra vágtam. A sárgabarackokat kimagoztam, felszeleteltem. A megmosott kakukkfűvel együtt kancsóba tettem, felesben felöntöttem a narancslével és a vízzel.

Forrás: Wellness Cafe

Gyömbéres-mentás limonádé

Hozzávalók (2 literhez):

- 1 nagy citrom leve

- 2 evőkanál méz (termelői akácmézet asználtam)

- 12 friss mentalevél

- kb. 2-3 cm-es gyömbérdarab vékonyan felszeletelve

- 2 liter tiszta víz vagy szénsavmentes ásványvíz

A frissen facsart citromlevet egy kis tálkában alaposan elkevertem a mézzel. Egy 2 literes kancsó aljába öntöttem. Hozzáadtam a gyömbérszeleteket, a megmosott mentaleveleket és felöntöttem vízzel. Akár egy éjszakát is állhat a hűtőben, de 5-6 óra mindenképp jót tesz neki, 2 óra pedig kötelező. Nekem most sikerült friss biocitromhoz jutnom, így citromkarikák is kerülhettek bele.

Forrás: Ízek és érzések magazin, 2010. június-júliusi szám

Vacsora Adéle-nál - 1. rész (Élménybeszámoló)

Elsőre úgy tűnhet a leghálásabb szerep egy ilyen játékban legutolsó vendéglátónak lenni. Egy ideig ezt gondoltam én is... Mikor azonban sorra következtek egymás után a vacsorák Veránál, Katánál és Bettyónál egyre jobban és jobban elbizonytalanodtam... A gyönyörű terítés, a kedves vendéglátás, no meg a fantasztikusan finom ételek: azt éreztem, nagyon kicsi vagyok a feladathoz.

Június 30-án túlestem a legutolsó vizsgámon is és tudván, hogy július 24-e az én "Tofu a tortán" napom, nagy lendülettel vetettem bele magam a receptkeresgélésbe. A koncepciót illetően biztos voltam abban, hogy - a nagyon meleg nyár miatt - könnyű ételeket szeretnék tálalni, olyanokat, amiket nem forrón, inkább szobahőmérsékleten vagy hidegen célszerű fogyasztani, mindenképpen legyen benne saláta, valamilyen nyers fogás és friss, szezonális alapanyagokból készüljön el. A menü tervezgetését illetően minden "bejött", amit a lányok mondtak: amikor azt hittem, már megvan, kiderült, hogy mégsem, mert mindig találtam valami mást, valami jobbat, odaillőbbet, s többször átalakítottam fejben az egészet. Mígnem egyszer azt éreztem: igen, ez az! Most tényleg megvan!

"Főzős napomat" megelőzően kipróbálgattam a recepteket, s bár jónak ítéltem őket, vendéglátói izgalmam nem csökkent. Először láttam vendégül vegetáriánusokat (ráadásul olyanokat, akik nagyon ügyesek és kreatívak a konyhában), először volt "igazi" vendégség kis, saját lakásomban, s életemben először készítettem komplett háromfogásos ételsort... Fél 11 körül kezdtem főzni és háromnegyed 7-re lettem készen, no, ekkor már tényleg nagyon izgultam. De izgalmam feleslegesnek bizonyult!

Kellemes és szívet melengető estét töltöttünk el együtt, a vége felé azzal a különös érzéssel, hogy itt most valaminek vége, ugyanakkor örültünk is, hogy a részesei lehettünk. Ez így nem mondatott ki, de így éreztem...

Kimondhatatlanul jó érzéssel töltött el, hogy a lányoknak ízlettek az ételek, s úgy, s olyanra sikerültek, ahogyan elképzeltem.

Köszönöm szépen -ismételten - Verának, Katának és Bettyónak a szép estét és a csodás ajándékokat (egy mennyei illatú szappant hozzáillő tartóval és egy bögréből és kis tányérból álló reggeliző szettet), amivel megleptek!

Adéle vacsorája

Előétel:

Bazsalikomos sült paradicsom leves

Főétel:

Zöldséges rétesbatyuk vegyes zöld és friss gombasalátával

Desszert:

Meggyfagyi mákhabbal
(Dolce Vita receptje nyomán)

Ital:
Sárgabarackos-narancsos üdítő kakukkfűvel
Gyömbéres-mentás limonádé

Vacsora Szamócánál - 4. rész (Recept)

Levendulás rizskehely kesutejszínnel és mézkaramellel

Természetesen nem volt kérdéses számomra, hogy a levendulás limonádé mellé valamilyen levendulás desszertet készítek, ha már épp teljes pompájában kínálja magát ez a különleges virág a kapuban. Előre összeállítható, krémes, hűsítő, szezonális desszertet szerettem volna alkotni, amihez jól illik az akkor kísérletezett mézkaramell és kesutejszín. Nos, ez lett belőle. A kesutejszín sajnos nem lett teljesen krémes és a mézkaramell is tökéletesedett (felső kép) azóta, úgyhogy most a végső verziót adom közre, habár a vacsorán még csak a kísérleti fázissal (alsó kép) találkozhattak a lányok.

Hozzávalók:
A rizshez:
- 250 g jázminrizs
- 3 evőkanál rizsliszt1 citrom reszelt héja
- fél rúd vanília
- 3-4 evőkanál méz
- kb. 15-20 szál levendula virága + kb 10 szál a díszítéshez
Kesutejszínhez:
- 1 csomag (100 g) kesudió (sótlan, nem pörkölt)
- 2 evőkanál méz
Mézkaramellhez:
- 6 evőkanál méz
- 2 evőkanál a kesutejszínből

A kesudiót több órára, de akár egy egész éjszakára is beáztatjuk. Először megfőzzük a rizst úgy, mint amikor tejberizst készítünk: a rizst a rizsliszttel, a vaníliarúd kikapart belsejével és a vaníliarúddal együtt kb kétszeres mennyiségű vízzel odatesszük főni. Egy pillanatra sem hagyjuk magára, folyamatosan kevergetjük, amíg a rizs megpuhul. Ha szükséges, közben folyamatosan pótoljuk rajta a vizet. Ha a rizs elkészült, kivadásszuk belőle a vaníliarudat, hozzáadjuk a citromhéjat és félretesszük hűlni. Amíg a rizs hűl, elkészítjük a tejszínt és a karamellt is. A tejszínhez a kesudiót a mézzel és néhány evőkanál áztatólével krémesre turmixoljuk. Ha szükséges, tehetünk még hozzá levet, a lényeg, hogy tejszín állagú legyen a végeredmény.

A karamellhez a mézet néhány evőkanál vízzel elkeverjük és közepes tűzön el kezdjük melegíteni. Kevergetni nem kell, nem fog odaégni, csak ha nagyon elfeledkezünk róla, úgyhogy folyamatosan tartsuk szemmel. A mézet addig hevítjük, amíg besűrűsödik és karamellszíne nem lesz, illetve már érezni enyhén a karamell illatát is. Lehúzzuk a tűzről, hozzákeverünk két evőkanálnyit a kesutejszínből és félretesszük hűlni. Ha nem adjuk hozzá egyből a tejszínt, akkor ugyanolyan kőkemény égetett cukor lesz a lábas alján, mint a kristálycukorból készült változatnál. Hűtés közben a karamell még sűrűsödik, de ha túl sűrűnek találjuk bármikor adhatunk még hozzá a tejszínből.

Ha a rizs teljesen kihűlt, összeállítjuk a levendulás kelyhet: a rizshez keverjük a 3-4 evőkanál mézet és a kesutejszínt, majd tálalás előtt hozzáadjuk a tokjából kicsipkedett levendulavirágokat. A rizst kelyhekbe töltjük, mézkaramellel meglocsoljuk és levendulavirágokkal díszítjük.

Vacsora Szamócánál - 3. rész (Receptek)

Tarator (bolgár diós uborkaleves)

Ez a leves a megszokott hűsítő, nyári uborkaleves különleges változata. Legalábbis nekem különleges volt, mert még sosem ettem uborkát dióval, de ezt a hiányosságot ezután szorgalmasan pótolni fogom, mert remekül harmonizál egymással ez a két hozzávaló. Főzés nélkül, gyorsan összeállítható levesről van szó, ezért a nyári látni-sem-akarom-a-sütőt napok kiváló ebédje.

Hozzávalók 4 személyre:
- 2,5 db kígyóuborka
- 3 pohár (150 ml-es) szójajoghurt
- só
- fehér bors
- 3 evőkanál citromlé
- 12 evőkanál darált dió
- 2 csokor kapor
- 1 gerezd fokhagyma
- olívaolaj (nálam most elfelejtődött)

Az uborkát megpucoljuk (muszáj, különben nem lesz olyan finom) és nagy lyukú sajtreszelőn lereszeljük. Besózzuk és állni hagyjuk néhány órát, amíg rendesen levet ereszt. Az uborkához adjuk a szójajoghurtot, a citromlevet és a fűszereket. A fokhagymát megpucoljuk és 3-4 evőkanálnyi levessel aprítóban összeturmixoljuk, majd az egészet visszakeverjük az uborkához. Ha túl sűrűnek találjuk, ízlés szerint még vizet adhatunk hozzá, de szerintem nem szükséges.
A kaprot apróra vágjuk és 8 evőkanál darált dió társaságában a leveshez keverjük. Néhány órát állni hagyjuk, hogy ízei összeérjenek, majd jól behűtve a maradék dióval, kaporral megszórva és egy kevés olívaolajjal díszítve tálaljuk. (Minél többet áll ez a leves, annál furcsább színe lesz a diótól. Az íze nem változik, a színe viszont egyre félelmetesebb. Ezt kalkuláljuk bele, ha vendégeknek készítjük.)

Mézes-mustáros tofuval töltött szőlőlevelek színes burgonyapürével, mézes-mustáros sült zöldségekkel és salátával

Először töltött palacsintát szerettem volna készíteni, de végül lemondtam róla, nem most fogok gluténmentes palacsintával kísérletezgetni. Inkább megtöltök valami mást, valami nagyon szezonálisat, valami nem szokványosat. Így esett a választásom a szőlőlevélre, amit már tavaly is kipróbáltam és most is ott virít szemben a szomszédnál a kapuban, úgyhogy amíg a főzőlapom sztrájkolt, addig kicsit megmetszettem a szomszéd szőlőjét.

Mézes-mustáros tofuval töltött szőlőlevelek mézes hagymaszósszal

A töltött szőlőleveleket töltikének vagy dolmának hívják és nagyon sokféleképpen készítik, de általában mindenhol rizzsel, darált hússal, vagy a kettő keverékével töltik meg és úgy főzik ki. Ezen a szokáson változtattam egy kicsit és mivel a szőlőleveleknek enyhén savanykás íze van, ezért úgy gondoltam nagyon jól illik hozzá mindenféle kicsit édes, mézes töltelék vagy köret. A tetejére a mézes hagyma pedig sütés közben szépen rásül és karamellizálódik enyhén pikáns ízt kölcsönözve az ételnek.

Hozzávalók 20 db töltikéhez:
- 20 db nagy méretű, hibátlan szőlőlevél
- kb 450 g tofu (nálam most medvehagymás tofu, de jó a sima is)
- 2-2 közepes fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma- olívaolaj
- 4+2 evőkanál méz
- 1-2 evőkanál mustár (nálam cukormentes dijoni mustár)
- só
- bors
- kömény

A töltelékhez a tofut nagy lyukú sajtreszelőn lereszeljük, 2 fej vöröshagymát és a fokhagymát apróra vágjuk. A reszelt tofuhoz adjuk a hagymákat, 4 evőkanál mézet, 1-2 evőkanál mustárt, a fűszereket és annyi olívaolajat, hogy a keverék ne legyen száraz, de még ne is tocsogjon az olajtól. Alaposan összekeverjük és állni hagyjuk.

Elkészítjük a hagymaszószt is: a másik két fej vöröshagymát is apróra vágjuk és néhány evőkanál olajon és vízen puhára pirítjuk. Ha szükséges, a vizet folyamatosan pótoljuk alatta. Ha elkészült, félrehúzzuk, kicsit kihűtjük, majd hozzákeverünk 2 evőkanál mézet. Félretesszük és kicsit állni hagyjuk.

A szőlőleveleket lobogó, forró, enyhén sós vízben kifőzzük, majd óvatosan kihalásszuk őket a vízből vigyázva, hogy el ne szakadjanak. Ezután jöhet a legjobb rész: a szőlőlevelek megtöltése.
A leveleket szárával felénk és fényes felükkel lefelé tesszük a konyhapultra, tehát a fonákja felől töltjük meg őket. Először is a levél alsó vastag szárát kivágjuk akár a levél belsejéig is, hogyha szükséges. A tofus tölteléket henger formában a levél alsó egyharmadában helyezzük el, majd feltekerjük. A feltekerést úgy kezdjük, hogy a levélke alsó részeit ráhajtjuk a töltelékre, majd a jobb és bal oldalát is felhajtjuk. Alulról csavarunk egyet töltelékestül a levélen, majd a felső részét is ráhajtjuk a töltelékre, ami így pont elfedi a kivágott szár helyén lévő kis vágást.
Remélem, érthető voltam valamennyire. Ha mégsem, akkor itt van egy régebbi képsorozat a szőlőlevéltöltésről:

Ezután a töltikéket vékonyan kiolajozott hőálló tálba tesszük, a tetejükön eloszlatjuk a mézes hagymát és már mehet is a 180 fokos sütőbe kb 20-30 percre.

Mézes-mustáros sült zöldségek

Nagyon szeretem a zöldségeket sütve, ilyen ízesítéssel pedig egyszerűen fantasztikus. A méztől kicsit karamellizálódik a zöldség, a mustártól különleges ízű lesz, elkészítése pedig pofon egyszerű. Tapasztalataim szerint ez az ízvilág sárgarépával, karalábéval, brokkolival a legfinomabb.

Hozzávalók:
- 1 fej karalábé
- 2-3 szál sárgarépa
- 2-3 evőkanál méz
- 1 evőkanál mustár
- olívaolaj
- só
- bors
- kömény
- majoranna

Egy hőálló tálban kevés olajat kikeverünk a mézzel, a mustárral és a fűszerekkel, majd a hosszúkásra felszeletelt zöldségeket beleforgatjuk és 180 fokos sütőben kb. 30 perc alatt puhára sütjük őket.

Színes burgonyapüré

Ilyen trikolor változatban még sosem készítettem krumplipürét, de a zöld színűt, a bazsalikomosat rendszeresen esszük, ha kapok hozzá friss bazsalikomot. A friss zöldfűszertől nagyon finom és különleges lesz az egyszerű püré, ráadásul a színétől a lányok ugyan most nem ijedtek meg, de az a tapasztalatom, hogy ez a zöld változat húsevő vendégek riogatására igazán alkalmas. :)

Hozzávalók:
- 1,5 kg burgonya
- 3 szál sárgarépa
- egy csokor friss bazsalikom (ki lehet próbálni akár zellerlevéllel is)
- olívaolaj
- só
- bors

A burgonyát enyhén sós vízben héjastul megfőzzük, a répákat megtisztítjuk és azokat is megfőzzük. Ha a burgonya kicsit kihűlt, meghámozzuk és krumplitörővel péppé nyomkodjuk, miközben fele-fele arányban adagoljuk hozzá az olajat és a vizet a kívánt állag elérésig. Sózzuk, borsozzuk. A krumplipürét három felé osztjuk, az egyiket békén hagyjuk, a másik kettőt színezzük. A sárgarépát feldaraboljuk és kevés vízzel és krumplipürével az aprítóban homogén masszává dolgozzuk, majd a többi krumplipüréhez adjuk és alaposan összekeverjük. A bazsalikomos változat ugyanígy készül. A friss bazsalikomot kevés vízzel és kevés krumplipürével masszává dolgozzuk az aprítóban és a maradék krumplipüréhez keverjük. A trikolor burgonyapüré tálalása ezután már csak fantázia kérdése.

Saláta

Mivel elfelejtkeztem a salátakészítésről, ezért ez a saláta bizony annyira egyszerű és gyors lett, hogy szinte le sem merem írni. Ha valaki mégis így járna vendégvárás előtt, ahogy én is, akkor annak íme, itt az extra gyors saláta "recept".

Hozzávalók:
- fél fej jégsaláta
- fél zacskó rukola
- olívaolaj
- fehérbors
- só

A jégsalátát félbevágjuk és csak az egyik felét használjuk fel. Most nem szedtem leveleire, úgy szeleteltem, mint a fél fej hagymát szokás: lapos felére fektettem és innen-onnan is kétszer keresztbe vágtam és már fel is volt aprítva. Hozzászórjuk a rukolát, egy kevés sót és fehérborsot, majd pár csepp olívaolajjal meglocsoljuk, összekeverjük és már tálaljuk is.

Vacsora Szamócánál - 2. rész (Receptek)

Szezámos humusszal töltött paradicsom rukkola ágyon

Az előétel alapötlete a friss, zamatos töltött paradicsom volt, meg a rengeteg rukkola, mert nagyon szeretem együtt ezt a két zöldséget. Innen már egy csak gondolat volt, hogy a kedvenc kencémmel töltöm meg: humusszal és rengeteg pirított szezámmaggal.

A humuszt eredetileg tahinivel, azaz szezámkrémmel készítik, de szerintem így finomabb is és egyszerűbb az elkészítése is.

Hozzávalók 4 személyre:
- 250 g csicseriborsó (áztatás előtt szárazon mérve)
- 4-5 ek citromlé- 1 gerezd fokhagyma
- 6 ek pirított szezámmag
- olívaolaj és víz 1:1 arányban (a kívánt sűrűségtől függően)
- só
- bors
- kömény- kevés római kömény

- 8 db paradicsom
- kb. 50 g rukkola

A csicseriborsót egy éjszakára (vagy 12 órára) vízbe áztatjuk. Közben, ha tudjuk, néhányszor cseréljük rajta az áztatóvizet. Másnap a borsót enyhén sós, bő vízben feltesszük főni és 1-2 óra alatt puhára főzzük. A vizet leöntjük róla és hagyjuk kihűlni.

Közben elkészítjük a szezámmagot: addig pirítjuk, amíg egy kis színe lesz és kellemes illatot áraszt.

Ha minden megvan, akkor a borsót a többi hozzávalóval összeturmixoljuk (aprítóban vagy akár botmixerrel is lehet). Az olajat és a vizet folyamatosan adagoljuk hozzá, amíg el nem érjük a kívánt állagot. Bár a csicseriborsó már maga is elég krémes, úgyhogy sokra nem lesz szükség. Legvégén pedig hozzákeverjük a szezámmagot és néhány órára hűtőbe tesszük a krémet.

Tálalás előtt a paradicsomok kalapját levágjuk és egy kiskanállal és/vagy késsel kivájjuk a paradicsomok magjait és lédús részeit. Ezt nem érdemes eldobni egyébként, pizzákhoz, paradicsomos mártásokhoz még felhasználható.

A tányérokon elrendezzük a rukkolát, beleigazítjuk a kivájt paradicsomokat, majd egy kiskanál segítségével jó púposra töltjük őket a humusszal és a tetejükbe nyomjuk a kalapjukat.

Levendulás limonádé

Mivel idén a bodzaszörp-projekt szomorú véget ért, így maradtam a jól bevált limonádénál. A levendula pedig adta magát, hiszen ezek a gyönyörű, lila virágok éppen teljes szépségükben pompáztak a házunk előtt, muszáj volt hát kicsit megdézsmálni őket. Először csak friss levendulával próbáltam ki a limonádé ezen változatát, de nem sok íze lett. Csak ezután értesültem róla, hogy a levendulavirágok szárítva sokkal aromásabbak, intenzívebb az ízük és az illatuk is, ezért szerencsésebb a szárított változatot (is) használni. Ez a limonádé nagyon jó (és szerintem finomabb) alternatívája a levendulateának. Nem kell leforráznunk a virágokat és a levendula jótékony hatásai így is kifejtik hatásukat.

Hozzávalók 1 literhez:
- 4-5 friss levendulavirág
- 2 evőkanál szárított levendulavirág- fél citrom
- 3-4 evőkanál méz
- 1 liter víz

A feldarabolt citromokat és a többi hozzávalót is egy megfelelő méretű kancsóban összekeverjük és kb fél órát állni hagyjuk. (Mikor elfogyott a limonádé, én még ötször-hatszor újratöltöttem a kancsót anélkül, hogy cseréltem volna a virágokat benne. Csak mézet adtam hozzá újra és még másnap is nagyon finom, kellemes levendulás limonádé lett belőle.)

Vacsora Szamócánál - 1. rész (Élménybeszámoló)

Még június végén volt nálam csoportunk 3. vacsorája. Már a játék eleje óta foglalkoztatott a gondolat, hogy mi legyen a menü, ha majd hozzám jönnek a lányok vacsorázni. Gondoltam először valamilyen indiai menüre, vagy ha ez nem, akkor valamilyen téma mentén kéne a menüt összeállítani. Persze semmi jó nem jutott eszembe, majd amikor megtudtam, hogy én leszek a következő vendéglátó, kb. fél óra alatt kitaláltam a menüt és a témát is. A téma adott: a nyár. Olyan könnyű, hűsítő ételeket szerettem volna készíteni, amihez aktuális, friss, nyári, most szezonban lévő alapanyagok szükségesek. Ez ráadásul olyan jól sikerült, hogy a főételhez, az italhoz és a desszerthez is a kertünk előtti kiskertből szedtem a hozzávalókat.

A menü olyan jónak bizonyult, hogy a vacsoráig eltelt néhány hét alatt szinte semmit nem változtattam rajta, csak a közben elkezdett gluténmentes diétám miatt a főételt gluténmentes változatban készítettem el. A különleges alapanyagokat már jó előre beszereztem, hogy semmi váratlan esemény ne hátráltassa a menü elkészítését. A friss alapanyagokat pedig a vacsora előtti napon szerettem volna megvásárolni. Hiba volt.

Szerény kis városunkban, de még a környékbeli hipermarketben sem tudtam mindent megvenni a vacsora előtti este, így a nagy nap reggelén még az összes kisebb helyi zöldségest bejártam alapanyagokért, de friss bazsalikomot még így sem kaptam, úgyhogy rászántam magam egy B tervre és jó néhány óra rászámolással nekiálltam a főzésnek, sütésnek, hogy bármi történjék is, időben készen legyek és frissen, tisztán, üdén várhassam este a lányokat. Ráadásul annyira jó menüsort találtam ki, hogy csak néhány dolgot kell megfőzni hozzá, aztán már csak össze kell állítani az egyes ételeket. Szóval, biztos, hogy minden gyorsan és simán el fog készülni. De olyan vis maior eseményre, ami ezután történt, még legvadabb rémálmaimban sem számítottam.

A négykörös főzőlapomra szép sorjában felpakoltam minden főznivalót; legyen csak megfőzve mihamarabb minden, aztán majd elpepecselek az összeállítással még délután. Rotyogott is szépen minden, amikor egyszer csak a főzőlapom minden előzetes bejelentés nélkül sztrájkba kezdett. Nem szép tőle. Kikapcsolt az egész és se kép, se hang. Hiába nyomkodtam rajta bármit, hiába vettem le róla minden edényt, hiába hagytam kihűlni a főzőlapot, csak annyit sikerült elérnem, hogy néhány óra múlva hatalmas ERROR felirat kezdett vad villódzásba rajta. Még sosem láttam ilyet, de őszintén szólva, megvoltam nélküle, ráadásul nem épp most voltam erre kíváncsi.

Szerencsére a desszerthez a rizs megfőtt, sőt, az előételhez a csicseriborsó is, de a főételből semmi nem készült el. Gondoltam, amíg a főzőlapom sztrájkol, addig összedobom azt, ami kész van. Igen ám, de a rizst teljesen ki kéne hűteni, úgyhogy addig azt félretettem. Az előételhez pedig még szezámmagot kéne pirítani, addig nem tudok a csicseriborsóval mit kezdeni, úgyhogy azt is félretettem. Marad az uborka meg a leves, ami még esetleg időben elkészülhet. Az uborkát lereszeltem, besóztam és ezt is félretettem állni egy kicsit.


Már kitakarítottam az egész lakást, rendbe szedtem a teraszt, a kerti bútort, hogy majd ott vacsorázunk. Már mindent megcsináltam estére, kivéve a vacsorát, mert a főzőlap még mindig nem méltóztatott működni. A levest sikerült bekevernem, de a rizs még mindig hűlt, úgyhogy ott álltam a konyha közepén 2 órával a vacsora előtt, úgy hogy csak leves volt és reményem sem volt másra.

Közben rájöttem, hogy a sütő működik, úgyhogy beraktam egy lábas vizet, hátha felforr és majd ott főzök addig, de ez sem vált be. Végső elkeseredésemben már vészjelzéseket adtam le a facebook-on is, hogy valaki segítsen így virtuálisan, aki ért a főzőlaphoz és árulja el, hogy mit kell vele csinálni, hogy abbahagyja ezt az ERROR villogást, mert már az idegeimben is ez a szó villogott, bár akkor még nem estem kétségbe, mert még reménykedtem, hogy a férjem időben hazajön a munkából és ő majd megoldja ezt a problémát, aztán egy kis kapkodással ugyan, de még mindig lehet időben vacsora.

Nos, férjem mit sem sejtve főzőlapunk remek állapotáról, munka után elindult bazsalikombeszerző körútra és addig haza sem jött, míg nem talált. Jó későn érkezett meg, de az tény, hogy nagyon szép bazsalikomot hozott. Persze, ez akkor nem vigasztalt, mert vacsorára egyenlőre uborkaleves volt és friss bazsalikom. Nem biztos, hogy ezt értékelik majd a lányok, úgyhogy gyorsan felvázoltam férjemnek a helyzetet, hogy azonnal csináljon valamit a főzőlappal, különben este nem fogunk tudni mit adni a vendégeknek. Uram neki is esett a főzőlapnak, de annak semmi nem használt. Végül az egész lakás áramtalanítása után sikerült újra elindítani ezt a vacsoragyilkos masinát. Ekkor már délután fél öt volt. A lányokat fél hatra vártuk...

Gyorsan feldobtam mindent ismét a főzőlapra, de mondanom sem kell: a krumpli nem két perc alatt főtt meg. A szezámmagot pillanatok alatt megpirítottam, így elkészülhetett végre az előétel is. Összedobtam az italt is és nagy nehezen a krumpli is megpuhult öt órára, mire Szilda megérkezett, úgyhogy ciki, nem ciki, de együtt pucoltuk a burgonyát. Majd jött a kesutejszín gyártás és bekeverhettem végre a kihűlt rizsből a desszertet is, mire megérkeztek a többiek. A konyha és vele együtt az étkező egy hatalmas csatatér volt ekkor, ugyanis kevés munkapult van a konyhámban, ezért az étkezőasztalt is ki szoktam használni főzésnél. Mindenesetre a kupin át a lányokat gyorsan kitessékeltem a teraszra, ahol egyből ittunk, fotózkodtunk, ajándékoztunk.
Ezt a szépséget kaptam:


És a csoportkép:


Mindeközben a főételből csak a bepácolt töltelék volt meg, de a krumplipürének még nyoma sem volt, a szőlőlevelek nincsenek kifőzve, hát még megtöltve és kisütve, és persze ott van még a mézes hagyma a tetejére. Mire ez az egész esetleg elkészül, addigra szerintem mindenki hazamegy.

Délelőtt még nem épp ezek voltak a terveim.

Nem baj, még mindig van megoldás: minden fogás között jótékony, emésztési szünetet tartunk és míg a lányok a teraszon beszélgetnek, addig eltűnök mindig kicsit és a konyhában sürögve megpróbálom még menteni a menthetőt. Ez már majdnem sikerült is, de közben olyan hűvös lett a teraszon, hogy még pulcsiban sem lehetett kint megmaradni, úgyhogy be kellett költöznünk a házba. Igen ám, de az étkező csupa vacsoracsatatér, ahol a délután folyamán szép lassan elvéreztem. Minden tervem és jószándékom ellenére sincs még főétel. Ekkora edényhalmot, és félkész illetve megmaradt ételkupacokat, ami az étkezőasztalt és környékét uralta, még Harry Potter sem tudná eltüntetni hirtelen, főleg, hogy a főétel még csak most készül ott, úgyhogy az étkezőasztalt semmiképpen nem tudjuk körbeülni, de még csak megközelíteni sem, pedig ott kényelmesen elférnénk. Kényszermegoldásként a nappali kis indiai társalgóasztalát ültük körbe a kanapé párnáival kényelmesebbé téve. Ez legalább pár lépéssel távolabb volt a csatatértől, úgyhogy csak főztem, kapkodtam, kevertem, fűszereztem rendületlenül a fogások között, míg végre számomra is hihetetlen módon, de nagy sokára elkészült a főétel is. Mire minden megsült, főtt, akkor jöttem rá, hogy a nagy kapkodásban elfelejtettem salátát készíteni, de pár perc alatt lett az is. A főzőlap minden gonoszsága ellenére sikeresen megvívtam hát a saját vacsoracsatámat. :)

A nagy kapkodás közepette a beszélgetésbe csak fél füllel tudtam bekapcsolódni, de azért örültem, hogy itt vannak a lányok, hogy újra együtt vagyunk és remélem, azért a nagyon kapkodósra sikerült, de annál nagyobb szeretettel készült vacsora is ehető lett.

A menü:

Előétel:

Szezámos humusszal töltött paradicsom rukkola ágyon

Leves:
Tarator (bolgár uborkaleves)

Főtétel:

Mézes-mustáros tofuval töltött szőlőlevelek színes burgonyapürével, mézes-mustáros sült zöldségekkel és salátával

Desszert:

Levendulás rizskehely kesutejszínnel és mézkaramellel

Ital:

Levendulás limonádé