Az előétel alapötlete a friss, zamatos töltött paradicsom volt, meg a rengeteg rukkola, mert nagyon szeretem együtt ezt a két zöldséget. Innen már egy csak gondolat volt, hogy a kedvenc kencémmel töltöm meg: humusszal és rengeteg pirított szezámmaggal.
A humuszt eredetileg tahinivel, azaz szezámkrémmel készítik, de szerintem így finomabb is és egyszerűbb az elkészítése is.
A humuszt eredetileg tahinivel, azaz szezámkrémmel készítik, de szerintem így finomabb is és egyszerűbb az elkészítése is.
Hozzávalók 4 személyre:
- 250 g csicseriborsó (áztatás előtt szárazon mérve)
- 4-5 ek citromlé- 1 gerezd fokhagyma
- 6 ek pirított szezámmag
- olívaolaj és víz 1:1 arányban (a kívánt sűrűségtől függően)
- só
- bors
- kömény- kevés római kömény
- 8 db paradicsom
- kb. 50 g rukkola
A csicseriborsót egy éjszakára (vagy 12 órára) vízbe áztatjuk. Közben, ha tudjuk, néhányszor cseréljük rajta az áztatóvizet. Másnap a borsót enyhén sós, bő vízben feltesszük főni és 1-2 óra alatt puhára főzzük. A vizet leöntjük róla és hagyjuk kihűlni.
Közben elkészítjük a szezámmagot: addig pirítjuk, amíg egy kis színe lesz és kellemes illatot áraszt.
Ha minden megvan, akkor a borsót a többi hozzávalóval összeturmixoljuk (aprítóban vagy akár botmixerrel is lehet). Az olajat és a vizet folyamatosan adagoljuk hozzá, amíg el nem érjük a kívánt állagot. Bár a csicseriborsó már maga is elég krémes, úgyhogy sokra nem lesz szükség. Legvégén pedig hozzákeverjük a szezámmagot és néhány órára hűtőbe tesszük a krémet.
Tálalás előtt a paradicsomok kalapját levágjuk és egy kiskanállal és/vagy késsel kivájjuk a paradicsomok magjait és lédús részeit. Ezt nem érdemes eldobni egyébként, pizzákhoz, paradicsomos mártásokhoz még felhasználható.
A tányérokon elrendezzük a rukkolát, beleigazítjuk a kivájt paradicsomokat, majd egy kiskanál segítségével jó púposra töltjük őket a humusszal és a tetejükbe nyomjuk a kalapjukat.
Levendulás limonádé
Mivel idén a bodzaszörp-projekt szomorú véget ért, így maradtam a jól bevált limonádénál. A levendula pedig adta magát, hiszen ezek a gyönyörű, lila virágok éppen teljes szépségükben pompáztak a házunk előtt, muszáj volt hát kicsit megdézsmálni őket. Először csak friss levendulával próbáltam ki a limonádé ezen változatát, de nem sok íze lett. Csak ezután értesültem róla, hogy a levendulavirágok szárítva sokkal aromásabbak, intenzívebb az ízük és az illatuk is, ezért szerencsésebb a szárított változatot (is) használni. Ez a limonádé nagyon jó (és szerintem finomabb) alternatívája a levendulateának. Nem kell leforráznunk a virágokat és a levendula jótékony hatásai így is kifejtik hatásukat.
- 250 g csicseriborsó (áztatás előtt szárazon mérve)
- 4-5 ek citromlé- 1 gerezd fokhagyma
- 6 ek pirított szezámmag
- olívaolaj és víz 1:1 arányban (a kívánt sűrűségtől függően)
- só
- bors
- kömény- kevés római kömény
- 8 db paradicsom
- kb. 50 g rukkola
A csicseriborsót egy éjszakára (vagy 12 órára) vízbe áztatjuk. Közben, ha tudjuk, néhányszor cseréljük rajta az áztatóvizet. Másnap a borsót enyhén sós, bő vízben feltesszük főni és 1-2 óra alatt puhára főzzük. A vizet leöntjük róla és hagyjuk kihűlni.
Közben elkészítjük a szezámmagot: addig pirítjuk, amíg egy kis színe lesz és kellemes illatot áraszt.
Ha minden megvan, akkor a borsót a többi hozzávalóval összeturmixoljuk (aprítóban vagy akár botmixerrel is lehet). Az olajat és a vizet folyamatosan adagoljuk hozzá, amíg el nem érjük a kívánt állagot. Bár a csicseriborsó már maga is elég krémes, úgyhogy sokra nem lesz szükség. Legvégén pedig hozzákeverjük a szezámmagot és néhány órára hűtőbe tesszük a krémet.
Tálalás előtt a paradicsomok kalapját levágjuk és egy kiskanállal és/vagy késsel kivájjuk a paradicsomok magjait és lédús részeit. Ezt nem érdemes eldobni egyébként, pizzákhoz, paradicsomos mártásokhoz még felhasználható.
A tányérokon elrendezzük a rukkolát, beleigazítjuk a kivájt paradicsomokat, majd egy kiskanál segítségével jó púposra töltjük őket a humusszal és a tetejükbe nyomjuk a kalapjukat.
Levendulás limonádé
Mivel idén a bodzaszörp-projekt szomorú véget ért, így maradtam a jól bevált limonádénál. A levendula pedig adta magát, hiszen ezek a gyönyörű, lila virágok éppen teljes szépségükben pompáztak a házunk előtt, muszáj volt hát kicsit megdézsmálni őket. Először csak friss levendulával próbáltam ki a limonádé ezen változatát, de nem sok íze lett. Csak ezután értesültem róla, hogy a levendulavirágok szárítva sokkal aromásabbak, intenzívebb az ízük és az illatuk is, ezért szerencsésebb a szárított változatot (is) használni. Ez a limonádé nagyon jó (és szerintem finomabb) alternatívája a levendulateának. Nem kell leforráznunk a virágokat és a levendula jótékony hatásai így is kifejtik hatásukat.
Hozzávalók 1 literhez:
- 4-5 friss levendulavirág
- 2 evőkanál szárított levendulavirág- fél citrom
- 3-4 evőkanál méz
- 1 liter víz
A feldarabolt citromokat és a többi hozzávalót is egy megfelelő méretű kancsóban összekeverjük és kb fél órát állni hagyjuk. (Mikor elfogyott a limonádé, én még ötször-hatszor újratöltöttem a kancsót anélkül, hogy cseréltem volna a virágokat benne. Csak mézet adtam hozzá újra és még másnap is nagyon finom, kellemes levendulás limonádé lett belőle.)
- 4-5 friss levendulavirág
- 2 evőkanál szárított levendulavirág- fél citrom
- 3-4 evőkanál méz
- 1 liter víz
A feldarabolt citromokat és a többi hozzávalót is egy megfelelő méretű kancsóban összekeverjük és kb fél órát állni hagyjuk. (Mikor elfogyott a limonádé, én még ötször-hatszor újratöltöttem a kancsót anélkül, hogy cseréltem volna a virágokat benne. Csak mézet adtam hozzá újra és még másnap is nagyon finom, kellemes levendulás limonádé lett belőle.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése